Békés és Környéke Biokultúra Közhasznú Egyesület

Bizonyára sokan élték át a tűz varázsát, testet melengető, szívet-lelket gyönyörködtető hatását. Aki szeretne valamilyen tüzelőberendezést kialakítani az üdülőtelkén, vagy a biokertjében és még nem döntötte el, hogy az milyen legyen, fogadja meg tanácsomat! Először is döntse el, hogy milyen célból kívánja létre hozni. A nyárson sütéshez az  egyszerű tűztál is megteszi. A gödörkemencében pompás dolgokat lehet sütni-főzni és gyorsan elkészíthető, de nem igazán időtálló.

Igazán sokoldalúan lehet a kemencét használni.

Sütni-főzni, aszalni és húst füstölni bárki megtanulhat a segítségével, ráadásul a telken keletkező széna, szalma, nád, nyesedékek, rőzse, kivágott fák rönkje, stb, remekül eltakaríthatók benne, ha nem kerülnek komposztba, vagy az állatok elé.

Nem utolsó szempont, hogy olcsó legyen az építkezés, de az sem baj, ha nem kerül semmibe!

Kemence fajták

Szobában, konyhában, és szabadban is állhatnak. Formájuk lehet kocka, téglatest, gúla, és kúp forma. A legharmonikusabb sz utóbbi formára épülő úgynevezett „búbos, boglya” , vagy „banya” kemence.

Készülhetnek alappal, padkával, és a kemence fölé emelt esővédő tetővel. Anyagát tekintve elsősorban agyag, agyagos sár, vályog; ha kémén kerül eléje, az készülhet meszes habarccsal. A forma kialakítása történhet vessző-, nád-, karó vázra, vagy agyagelemekből, u.n. „csukák”-ból, agyaghurkákból veréssel formázva, hódfarkú cserépből, élére állított, bontott, kisméretű tömör téglából. Tehát ki mit talál a ház körül, vagy a környéken.

A kemence építése

A legfontosabb része a kemenceszáj, melynek méretét meghatározza, hogy milyen nagy méretű a tűzrevaló kéve, vagy mekkora kenyeret sütnek, illetve milyen sütő-főző edények kerülnek bele. Érdemes számításba venni, hogy aki majd belülről tapasztja átférjen rajta. (35-45 cm széles és 45-50 cm magas) Kerüljön pontosan a kemence tengelyébe. A boltívet kisméretű téglából pelyvás, törekes sárba kell rakni, mert a cementes, meszes habarcs megrepedezik. Előzőleg 2 db félkör alakú deszkára lécekből zsaluzatot készítünk, majd erre élére fektetjük a téglákat. (Az általam gyerekekkel együtt épített kemencéhez egy nagy méretű csatornatartó bilincsnek a felét építettük be  zsaluzatként, s benne is hagytuk.) Aki nem tudja megoldani  a boltozatot téglával, az a sárból tapasztott nyílást utólag, szikkadás után, bőrkemény állapotban kivésheti, faraghatja és nedves simítással korrigálhatja.

1. Döngölt földfeltöltés
2. Szigetelő réteg (cserép, üveg, stb.)
3. Kisméretű, tömör tégla fektetve
4. Hódfarkú cserép, v. élére állított-, kifli-, kábel-tégla, stb.
5. „maj” (kemence hátulja belül)
6. Lángtér, sütőtér
7. Kemence búb, v. tető, alatta kupola
8. Kemence nyak, -váll, -torok
9. Kemenceszáj boltozattal kialakítva
10. Előte v. tévő
11. Kémény
12. Füstölő rudak
13. Hamus lyuk
14. Füstölő lyuk
15. Hamulyuk tégladugója
16. Kémény szája
17. Laposvas áthidaló (lehet zárt szelvény, v. U profil)

Ha többcélú kemencét akarunk építeni, akkor a kemenceszáj kialakításával egy időben építjük meg a füstölő kéményét, amelynek tágabbnak kell lennie, mint az átlag kéménynek. . Alul meghaladhatja a kemence szájának méretét, de legalább akkorának kell lennie. Fent minimum 25X25 cm-es legyen.  (Mi a kemencénket 3,50 magasra készítettük a füst eltávolítása érdekében. Az esőtől pedig úgy védtük, hogy boltozatosan lefedtük, és az uralkodó széliránnyal merőlegesen két szemben levő nyílást hagytunk rajta.)

A kemenceszáj és a kémény elkészülte után a kemencetest kialakítása következik. A tervezett középpontba szúrt karóhoz kötött zsineg segítségével szabályos kört rajzolunk. A kör átmérője attól függ, hogy padkát is tervezünk-e, vagy csak a kemence alapját rajzoljuk-e elő? Padka nélküli kemencénél azt vesszük számításba, hogy egyszerre hány kenyeret kívánunk sütni. (Hét darab régi méretű kenyérhez 100 cm belső átmérő szükséges. Négy kenyérhez 75 cm belméret  és körte forma célszerű. Ennél kisebb már alig valamivel nagyobb, mint a kemenceszáj, 50 cm. Ez már majdnem jelképes tűztér. A klasszikus alföldi kenyér 30-40 cm átmérőjű, 20-25 cm magas, és 4-6 kg súlyú volt.)

A padka falának vastagsága megegyezhet a kisméretű tömör tégla hosszával, de szélességével is. (25 és 12 cm) Másfél téglasorban 38-40 cm is lehet. ( Ez kényelmes ülőhely és rakodás céljára is használható.) Magassága 6 téglányi, 1-1,5 cm hézaggal, 40-45 cm között. Ügyelni kell a homloklap dőlésére. Minden sorban 1-1,5 cm-el kijjebb kell rakni a téglákat. (A sövényből készültnél a karókat ferdén kell leszúrni, majd befonás után tapasztani.) Fontos, hogy a téglákat mindig kötésben rakják.

A padkafal (vagy alapfal) elkészülte után a belső részt tenyérnyi vastagságonként döngölve földdel, vagy törmelékkel kell feltölteni, 20-25 cm-el a padka felső szélétől hőszigetelő réteg következik homokból, kavicsból, üvegcserép, vagy téglatörmelékből 15-20 cm vastagságban. Erre kerül a fent említett méretben a fenék kialakításához fektetett téglasor, pelyvás sár tapasztással. ( Szárított nyers téglából és vályogból is rakható. Készülhet döngölt agyagból is.) A sártapasztást léc segítségével veregetve kell egyenletessé tenni.  ( A gyerekekkel vízszintmérővel készítettük, és vassímítóval símítottuk egyenletesre.)  Egy-két maroknyi sótól üvegszerűvé válik a tapasztás. Ha a kemence alját nyers téglával rakják ki – melyet előzőleg alaposan kiszárítottak – és a fúgákat homokkal szórják tele, majd durva téglával, vagy köszörűkővel összecsiszolják, akkor az egész egyenletesen téglakeménnyé válik, tartós lesz és a hőt nem vezeti. A cement és kőlap nem jó, mert hamar kihűl, a kenyér csúnyán sül rajta.

A kemence oldalának rakása az egyik legkényesebb művelet. Jóminőségű agyagból, vagy agyagos sárgaföldből pelyvával, törekkel keverten készül. (A mi esetünkben ez nem állt rendelkezésre, ezért a Kertészeti Vállalattól kértünk finom anyaszénát, s azzal kevertük az agyagot.) Az adalék megakadályozza a repedések kialakulását. A vessző, karó, kóró-váz készítése szakértelmet, de legalábbis gyakorlatot igényel. A falazva rakott eljárással bárki eredményt érget el . A hódfarkú cserép negyedelve, fül nélkül a legjobban megfelel ennek a célnak. (Mi félbevágott kábeltéglát használtunk) Aki ügyesen bánik a kőműveskalapáccsal, az a kisméretű téglát harmadolhatja hossz irányban, a vastagságát pedig felezheti. E téglácskákból 8-12 cm vastag falazatot hozhat létre, mely felfelé befelé dől, míg végül kúp formában záródik.

Ügyelni kell a kemenceváll kialakítására. Két db. keresztbetett laposvasra helyezzük a száj fölött a 2 sor leütött fülű egész cserepet. Hasonlóan készül a tető: átfektetett laposvason egész cserép , vagy tégla a megfelelő vastagságban . Ha teljesen hegyesre készül a búb, akkor csak a cserepet, illetve téglát kell átfektetni hidalásként. Ha valaki nagyon szépen, folyamatosan, a rakás során el tudja végezni a tapasztást, akkor azzal már nincs dolga.

A külső tapasztáshoz az egyszerű sárga sár is megfelel, törekkel, pelyvával, vagy szénával keverten, 4-5 talicskányit 3-4 óra alatt lehet kidolgozni, majd a következő napig pihentetve felhasználni. Száradás után 3 rétegű meszeléssel lehet védeni a felületet. Az első híg mésztej száradása után a másik kettő sűrűbb legyen. Ha lapos a kemence teteje, akkor a nedves agyagba lejtésben elhelyezett cserepekkel óvjuk a beázástól. Emelhetünk föléje védőtetőt, amely a szájnyílással ellenkező irányba lejt. Ha esőben  is használni akarjuk a kemencét, akkor a kémény előtti részt 1,5-2 m szélességben takarja a fedés. A kémény körül a tetőszerkezetet 4 megfelelő méretű azbeszt lemezzel védjük. Az esőtől lemezszegéllyel óvjuk a kéményt, és a tetőt. A jól megtervezett és szépen kivitelezett, a természeti környezetbe kellemesen beilleszkedő kemence üdítő pihenőhely a biokertész számára, élmény a vendégeknek és a hobbikert tulajdonosainak. Ha más építmény nincs a kertben, akkor forró nyári éjszakán aludni is lehet a kemencepadkán. Hűvös nyári napokon, vagy éjszaka kellemesen meleg a kemencepadka, ha sütöttünk valamit, vagy éppen elégettük a rőzsehulladékot.

Folytatás:  A kemence használata

K.ZS.

Tallózó a Biokultúra újság 1993 április havi számából.