Kedves gyerekek!
Elérkezett április, a tavasz második hónapja, melyet Szent György havának, vagy a Szelek havának is neveznek.
Április szeszélyes és bolondos: hol kisüt a napocska, hol kiadós eső zúdul a nyakunkba, hol pedig orkánszerű szél söpör végig.
A természet már igazán felébredt. Kizöldült a fű, virágba borultak a fák, kinyíltak a mezők és a rétek első virágai és a kerti virágok szépségében is gyönyörködhetünk.
Előbújtak – most már teljesen – a bogarak, rovarok, pillangók és a többi állatok is, / pl. a sün/ esténként zenélnek a békák és végre megérkeztek a gólyák is.
Fehér gólya
Ugye Ti is örültök, amikor megláttok egy gólyát?Nagyon szép madarak, és bizony hosszú és fáradtságos utat tesznek meg, amíg újra elérkeznek Szép Hazánkba, Magyarországra. Egészen Dél-Afrikából repülnek ide, és amikor megérkeznek megkeresik a régi fészküket. Amikor megtalálják hangos kelepeléssel jelzik. Mindig ugyanarra a fészekre térnek vissza, melyet előző évben otthagytak. Társas természetűek, de a fészküket védik a többi gólyától.
A gólya gázlómadár, szép hosszú piros csőre, és szép hosszú piros lábai vannak. Fehér színű, csak a szárnyai végei és a faroktollak feketék.
Mezőkön, réteken, tavak közelében vadásznak. Békával, kis emlősökkel, gilisztával, rovarokkal táplálkoznak.
( A kép forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület )
Tudtátok? A gólya népies elnevezése: Cikó. A magyar ember szívének mindig kedves volt ez a szép madár, ezért sok mondókában, versben, dalocskában is szerepel.
„Gólya, gólya gilice
Mitől véres a lábod?
Török gyerek megvágta
Magyar gyerek gyógyítja
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.”
Áprilisi kalendárium: jeles napok, hagyományok.
1. – Hugó napja, Bolondok napja: Ezen a napon mókázással, bolondozással ünnepelték a természet ujjá éledését. A felnőttek ugratták egymást, de főleg a gyerekeket tréfálták meg. Pl: elküldték őket szúnyogzsírért. A beugratottat kicsúfolták: Április bolondja, május szamara.
6. – Vilmos napja: Termésjósló nap „Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő”.
12. – Gyula napja: Féregűző nap, a takarítás, tisztaság napja. Ilyenkor csinálták a nagytakarítást, kitakarították, fertőtlenítették az ólakat, istállókat, lemosták az állatokat.
14. – Tibor napja: ezen a napon szólal meg a kakukk és a pacsirta. Ha ezen a napon kizöldül a rét, jó lesz a szénatermés.
24. – Szent György napja: Sárkányölő Szent György a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt régen. A néphagyomány szerint ez a naöp az igazi tavasz kezdete. Ehhez kapcsolódó szokások: az állatok első kihajtása, pásztorok, béresek szegődtetése. Termésjósló, időjárás jósló nap pl: „Ha a nap előtt szólalnak meg a békák az korai tavaszt és nyarat jelent. Ha Szent György nap előtt mennydörög, bő lesz a termés!”
25. – Márk napja: Búzaszentelés napja. A templomi mise után a hívek zászlókkal és kereszttel kivonultak a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. A megszentelt búzaszálakból mindenki vitt haza, melynek gonosz űző erőt tulajdonítottak.
28. – Vitális napja: Amilyen idő volt ezen a napon, 40 napig olyan időjárás volt várható. Férfiak számára dologtiltó nap volt. Ezen a napon semmit nem volt szabad vetni.
30. – Széna Katalin napja, idő és termésjósló nap.
Húsvéti ünnepkör
A Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget / ez márc.21./ követő holdtölte utáni első vasárnap. Tehát március 22. -április 25-ig bármelyik napra eshet. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük. Ez az időszak gazdag volt népszokásokban, mágikus erejű napokban, és népi varázslásokban.
Részei:
Nagyböjt: ez hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart. Böjt idején tilos volt a lakodalom, bálak és mindenféle zenés mulatság. Tilos volt húst, zsíros ételeket enni.
Virágvasárnap: ehhez kapcsolódó népszokás a kiszejárás. A menyecskének öltöztetett szalmabábut a lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették, vagy elégették. A kisze a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője volt.
Fehérvasárnap: Húsvét zárónapja.
Locsolás: régen hittek a víz tisztító és termékenység varázsló erejében. A lányokat a kútnál, vályúnál egész vödör vízzel öntötték le, hogy szépek és egészségesek maradjanak.
Hímes tojás a locsolás jutalma a piros, vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységi szimbólum. Régen különböző növények kifőzött levével színezték a tojás héját pl. hagymalevéllel, lencse levével, bürökkel. Viasszal, vagy karcolással díszítették, majd zsíros ruhával fényesítették.
Szeretettel: Andi óvónéni
