Nagy hideggel köszöntött be az újesztendő. Most van az ideje, hogy számot vessünk az elmúlt év eredményeivel-kudarcaival. Sajnos a múlt évben sok természeti csapás, rossz idő akadályozta a mezőgazdasági termelést. Reméljük, az új esztendő több jót hoz számunkra.
A téli időben időnk és lehetőségünk van arra, hogy ismereteinket bővítsük, vagy felújítsuk.
Termelésünk alapja a talaj. Miből áll a talaj élővilága?
Sokszor szoktuk mondani azt a fogalmat, hogy ÉLŐ TALAJ. Mit takar ez a fogalom? Ez azt jelenti, hogy a talaj nem csak felaprózott kőzet, ásványi anyag, hanem igen sok élőlény élettere is.
Ezek az élőlények a főszereplői a különböző anyagok átalakításának, tevékenységük teszi lehetővé, hogy a bomlási folyamatok révén a tápanyagok a növények által felvehető formába kerüljenek. Ezért ezeknek az élőlényeknek a kedvező életfeltételeit meg kell teremteni. Ha vegyszerekkel tudatosan pusztítjuk őket, a talajban az átalakulási folyamatok lelassulnak, vagy rossz irányba terelődnek, a talaj „döglött” lesz
Melyek azok az élőlények, amelyek nagy segítségünkre vannak munkánk során, amelyeket meg kell ismernünk, hogy biztosítani tudjuk életfeltételeiket?
Baktériumok
A baktériumok a növényi szervezetek legegyszerűbb képviselői. A talajban a szerves anyagok lebontását végzik humusszá. Aerob és anaerob körülmények között élő baktériumok is vannak.
Az aerob baktériumok működéshez oxigéndús, levegős körülmények szükségesek, ha ezt nem tudjuk biztosítani az anaerob baktériumok szaporodnak el, ekkor rothadási folyamatok mennek végbe. Ez káros, ezért lehetőleg az oxigéndús körülményeket kell biztosítani.
A pillangós növények gyökerein Rhizobium fajok élnek, amelyek képesek a levegő nitrogénjét megkötni, ezért igen hasznosak. Ilyen növényeket vetünk zöldtrágyaként.
Ma már mesterséges baktérium készítményeket is lehet kapni.
Gombák
A talajban élő gombák más élőlények szervezetében képződött szerves anyagot fogyasztják, lebontják a cellulózt, cukrot, lignint.
Sugárgombák
A baktériumok és a gombák között álló szervezetek, amelyek a nehezen lebomló szerves anyagokat, fás növényi részeket bontják le. A talaj jellegzetes illatát a sugárgombák adják.
Algák
Zöld színanyagot tartalmazó növényi szervezetek, a talaj felső rétegében , nyirkos körülmények között tenyésznek. Fény jelenlétében hasznosítják a levegő széndioxidját, ha nem jutnak fényhez, a talaj szerves anyagainak lebontásában vesznek részt.
Véglények
A szerves anyagok lebontásában vesznek részt.
Gerinctelenek
A talajban élő gerinctelenek, mint pl. a mocskos pajor, cserebogár pajor, drótféreg, lótetű, stb. károsítják a termesztett növényeket
Fonálférgek
A számunkra hasznos fajok a humusz lebontásában játszanak szerepet, de vannak káros fajtái is, amelyek a gyökereket károsítják.
Ugróvillások, atkák
Néhány mm -es méretűek, nagy számban élnek a talaj felső humuszos rétegében, algákat és gombákat fogyasztanak.
Gyűrűs férgek, giliszták
A földi giliszta a legjelentősebb talajlakó gyűrűsféreg. A humuszban gazdag talajokban 100-400 db található m2-ként. A korhadékokból, földben élő apró élőlényekből bélcsatornájukban a növények számára könnyen felvehető tápanyagot állítanak elő és kalciumban gazdagítják, morzsalékossá teszik a talajt. A kémiai szerek, műtrágyák, gyomirtó vegyszerek elpusztítják, és az a talaj, amelyben nincs giliszta meghal.
Gerinces állatok
Vakond, pocok, egerek, a talaj gerinces lakói. A vakond tevékenysége vitatott. Pajorokat rovarokat fogyaszt, ebből a szempontból tevékenysége hasznos. Azonban túrásaival a növényeket kitúrják, így súlyos károkat okozhat. Mivel védett állat, nem szabad elpusztítani, inkább más megoldást keressünk távol tartására.
Dacziné