Békés város múltjához hozzá tartozik a kert kultúra. Régi térképeken felfedezhető, hogy északon és déli oldalon kertek övezték Békést. Nem csak a földműveseknek, volt kertjük, hanem az iparosoknak, a pedagógusoknak és az egyháznak is. A polgárok itt termesztették meg családjuknak a szükséges zöldség és gyümölcsfélét.Békés város múltjához hozzá tartozik a kert kultúra. Régi térképeken felfedezhető, hogy északon és déli oldalon kertek övezték Békést. Nem csak a földműveseknek, volt kertjük, hanem az iparosoknak, a pedagógusoknak és az egyháznak is. A polgárok itt termesztették meg családjuknak a szükséges zöldség és gyümölcsfélét.
Szőlő minden kertben volt, Ennek nagy részéből bort készítettek. A munkás hétköznapok mellett jutott idő a szórakozásra is, szalonna sütés, bográcsozás már régen is volt. A szüret inkább ünnepnek számított, ahol összejött a család és a szüreti munka mellett mókáztak, szórakoztak is.
Nagyanyó főzte a birkapaprikást , és az egészet finom tavalyi óborral öblítették. Szép emlékek kötnek a régi szüretekhez.
Kislánykoromban nekem kellett összegyűjteni szüretkor a „szép szőlőt”, ami a régi kék és fehér kecskecsöcsű, halhólyag, az u.n. tökszőlő (Dodrelábi) legszebb fürtjeiből állt. Az összegyűjtött szőlőfürtökből kaptak a szüretelő családtagok, egy részét pedig nagymamám felkötözte a kamrában és még karácsonykor is szemezgethettünk a finom fürtökből.
A legtöbb szőlőből bort készítettek, amit a családi összejövetelek, disznótorok alkalmával vígan fogyasztottak.
Dacziné