Itt az ősz, a veteményesben, a gyümölcsösben folyik a betakarítás. Felszedjük a burgonyát, sárgarépát, zellert, petrezselymet,céklát, leszedjük a bab utolsó kötését, uborkát, paradicsomot, paprikát, sütőtököt és még sok más zöldséget. Ezeket megfelelő helyen tároljuk, vagy feldolgozzuk, elrakjuk télire.
A letakarított területet szórjuk meg érett komposzttal, vagy trágyával. A zöldségnövények közép kötött, humuszban gazdag, morzsás szerkezetű talajokban fejlődnek kielégítően, A talajt szerves anyaggal táplálva: komposzt, szerves trágya; megfelelő műveléssel: vetésforgó, talajlazítás, megfelelő növénytársítás biztosíthatjuk a legkedvezőbb tápanyagot és szerkezetet a növények számára.
A kertészkedés alapja a termőföld, termő talaj. A termőtalaj a Földünk 20-100 cm-es rétege, a légkör és a szilárd földkéreg határán. Kőzetek mállanak szét, és a málladékból a hosszú ideig élő természetes növénytársulások hatására alakul ki a termőtalaj. Számtalan kisebb és nagyobb növényi és állati lény nyüzsög a talajban, él, táplálkozik, szaporodik és elpusztul, testével, gyökérzetével annak szerves anyag tartalmát növeli. Ezt a szerves anyagot, miután átalakult, humusznak nevezzük.
A talaj ásványi alkotórészei a kőzetek mállásából származnak. Az 1-2mm átmérőjű szemcsékből álló talajok homok talajok. A szervesanyag gyorsan elbomlik benne, gyorsan átfut rajta az esővíz, hamar kiszárad, hézagait betölti a levegő.
Ha a nedves ujjaink között csipetnyi talajt dörzsölgetve azt csúszósnak, szappanszerűnek érezzük, agyagtalajjal van dolgunk. Az agyagszemcsék rendkívül kicsik, kolloid méretűek, szabad szemmel nem láthatók. Ezen a felületen jól megtapad a víz, a levegő nehezen járja át. Az ilyen kötött talaj művelése nehéz, nedvesen ragadós, szárazon repedezik.
Talajaink kötöttsége e két véglet között változhat. Békés környékén mindkét végletre találhatunk példát.
A talaj humusztartalma a laza homokot víztartóbbá, a kötött agyagos talajt légjárhatóbbá teszi. Ezért fontos, hogy kertjeinket minél jobban ellássuk szerves anyaggal.
A humusz tehát a talajban lévő szerves anyag, mely lehet:
– tartós humusz , mely a természetes növénytakaró alatt évszázadok /ezredek/ során képződött.
– frissen keletkezett u.n. táphumusznak nevezett humusz, mely könnyen kialakul, és bomlik. Helyes trágyázással a talaj feltölthető vele.
A jó humuszos talaj színe barnás-fekete. Ideális esetben morzsás szerkezetű, a morzsák 3-4 mm átmérőjűek. Ez csak akkor lehetséges, ha az agyagtartalom is elegendő.
A jó morzsás talajban egyszerre van jelen a tápanyag, a víz, a levegő. Így a növények ellátása folyamatos. ehhez az állapothoz 2-3 %-os humusztartalom szükséges.