Június az aratás hónapja. Péter-Pál napján megkezdődik a gabonafélék aratása.
Nyárdicsérő
Nyár, nyár, nyár,
Sárgul a határ-
búzapászta,
rozspászta,
kukorica
tarkázza,
rajzik a sok lepke,
zümmög a méhecske-
bőség,bőség,
tied a dicsőség!
/Csanádi Imre/
Mi is történik a búzával addig, míg kenyér lesz belőle?
Ősszel, a felszántott földbe elvetjük a gabonaszemeket. A földben a mag csírázni kezd, és kikelnek a kis zöld nyársak, a kis búzanövénykék. Egész télen a hó alatt fejlődnek, lassan nevelik a gyökérkéiket, hajtásaikat. Tavasszal gyors növekedésnek indulnak, szárat és ezen kalász termést nevelnek. A kalászban bújnak meg a gabona szemek.
Aratáskor levágják a gabonát. Régen fáradtságos munkával, kézzel, kaszával arattak, ma már gépekkel.
A kicsépelt magvakat a malomban megőrölik lisztté. A lisztből készül a pékségekben a kenyér.
Te is tudod, ő is tudja
Napfény volt a ringatója eső volt a dúdolója.
Nevelője szegény ember, mégis erős, mint a tenger.
Csak erősebb, hogyha vágják, akkor is, ha fogak rágják.
De hát tudja minden gyerek: miből sütik a kenyeret.
/Zelk Zoltán/