A biokertben a veteményes a kert központja. A zöldségfélék fogyasztásra kerülnek, ezért körültekintőek vagyunk a vegyszerek használatával. A bio kertben természetes eredetű anyagokat, vagy saját készítésű gyógynövény leveket használunk a növények védelmére.
A magvetést és a palántázást már a szezon előtt megtervezzük. Lehetőleg ne termesszünk azonos növényeket évről- évre azonos helyen. Ez is hozzájárul a növényvédelemhez. Alakítsuk ki a számunkra és a veteményes számára legmegfelelőbb vetésforgót.
Vetésforgó kialakítása
A vetésforgó feladata:
1. A talaj termékenységének fenntartása és fokozása.
2. A talaj szerkezetének megőrzése és javítása.
3. A gyomosodás szinten tartása és visszaszorítása.
4. Kórokozók és kártevők elleni megelőző védekezés a tápláléklánc megszakításával, szél és vízerózió csökkentése.
5. A tápanyagveszteségek csökkentése.
A vetésforgó négy alapeleme az összetétel, a sorrend, körforgás, vagyis, hogy mit, mikor, mennyit és hová vessünk, csak más, fontos tényezők figyelembevételével együtt alkalmazhatunk. Mennél jobb a talaj, annál változatosabb vetésforgó alakítható ki.
Vetésforgó minta
A terület felosztása 6 részből áll.
Az I-es és a VI-os terület gyep elővetemény, a többi lucerna. A gyep helyére zöldtrágyát javaslunk, ami lehet facélia, vagy csillagfürt. A zöldtrágyát bemunkálva másodvetésként őszi káposztafélék ültethetők.
A II. területen lucerna elővetemény után nyári káposztafélék, kabakosok / tökfélék, uborka / csemegekukorica.
A III. területen a lucerna elővetemény után burgonya, bab, bazsalikom, védőnövényként Tagetes /büdöske/.
A IV. területre a lucerna elővetemény után : zeller, gyökérzöldségek, hagyma félék, védőnövény büdöske, körömvirág.
Az V. területre a lucerna elővetemény után hüvelyesek / borsó, bab, lencse, csicseriborsó,/ védőnövény borsikafű, büdöske, bazsalikom.
Természetesen ez a vetésforgó az értékesítési lehetőségeknek megfelelően változtatható.
Egyik ágyásba a gyökérzöldségeket tegyük, a következőbe a kis tápanyagigényű zöldségeket, a harmadikba a friss trágyázást igénylőket. A következő évben cseréljük az ágyásokat.
Egyes zöldségeket üvegházba, vagy fűtött fóliába vetjük, és csak akkor ültetjük ki a szabad földbe, ha a hőmérséklet már megfelelő. A legtöbb zöldséget a szabadföldi palántaágyba vetjük, és később szétültetjük a palántákat.
A talajt gereblyével, vagy kézi kultivátorral munkáljuk meg. Egyenletesen terítjük szét a szerves tápanyagot a talaj felszínén, és a gereblyével bemunkáljuk a felső talajrétegbe. Ha így megmunkáljuk a magágyat, ügyeljünk rá, hogy a felülete sima és egyenletes maradjon.
Magvetés esetén három aranyszabály: ne vessünk túl korán, túl mélyen, és túl sűrűn. A vető barázdát meghúzzuk a kapa élével, két ujjunkkal beleszórjuk a magokat, lehetőleg egyenletesen. A magvakat betakarjuk földdel, és kissé megnyomkodjuk a talajt. Kedvező, ha fátyolfóliával tudjuk takarni a vetést.
Dacziné