A bazaltliszt

(Többen érdeklődtek nálam e kőzetlisztről – most sikerült megszereznem az összes információt.)

„A kőliszt és a piszok a paraszt ravaszsága” olvasható egy 1897-ből származó újságcikkben. De nem csak a parasztok, hanem a szerzetesek „ravaszsága „ is volt a kőzetlisztekkel történő talajjavítás. A híres eiffeli vulkáni területen évszázadokkal ezelőtt egy Maria Laachi-i páter fedezte fel a bazalt termékenységnövelő hatását a láva előfordulások környékén. (A bazalt a lávából keletkezett, bázisos kémhatású vulkáni kőzet.) A megfigyelést hasznosítva jó termést ért el a bazaltláva homok trágyázása révén.

1872-ben már szakcikkben számoltak be arról a megfigyelésről, hogy egy németországi, botzenbergi bazaltbánya közelében a fő szélirányban fekvő mezőkön jobb volt a fűtermés, mint a velük határos területeken. Ezt a talajra hordott finom kőzetpor trágyahatása okozta.

Justus Liebig a neves talajkémikus írta 1909-ben: „Termékeny talaj típusaként a láva (bazalt S.G.) mállásából keletkezett talajt lehet találni a Vezúv közelében. Termékenysége lényegében a benne található alkáliákon alapszik, melyek a mállás révén- mely igen lassan megy végbe – fokozatosan a növények számára felvehető formába kerülnek. A mállást elősegíti a víz szénsavtartalma, és a növények gyökérzete, melyek mint köztudott, savakat választanak ki.”

Hazai vonatkozású megfigyelésre és kísérletre Szabó Vid hívta fel a figyelmet. Ő őrizte meg Dobrovits László okleveles gazda megfigyeléséről és kísérleteiről készült feljegyzéseket. Dobrovits az Alföldön gazdálkodva figyelt fel arra, hogy a köves makadám út mellett a kultúrnövényzet sokkal fejlettebb volt, mint az úttól távolabb eső részeken. Először az úton porrá vált és szélhordta trágyának tulajdonította ezt a jelenséget, de azt tapasztalta, hogy csak ott mutatkozott, ahol az út bazaltkőből készült. Ha az utat mészkő, vagy dolomit zúzalékból, vagy kavicsból építették, dacára az ugyanolyan forgalomnak, nem volt ilyen hatás.

Megfigyeléseit 1934-ben és 1953-ban tudományos igénnyel beállított kísérletekkel bizonyította. Javaslatai közül most kettőt emelek ki: kálium műtrágyázás helyettesítése bazaltporral, valamint az istállótrágya bazaltporos kezelése. Ennek következtében a szerves trágya, illetve komposzt tápanyagokban gazdaggá válik, felhasználása különösen kertészetekben és gyógynövények termesztésénél hatásos. Alkalmazását Dobrovits László talajjavító anyagként a nyugat-magyarországi erodált talajokra, és az alföldi futóhomok – és szikes talajokra ajánlotta, de különösen kiskertekben látta célszerűnek felhasználni.

Ezt alátámasztja Peter F.C. Wolff is, aki „ Az egészséges kerti talaj” c. könyvében (1985) azt írja, hogy a bazaltliszt elsősorban a burgonyák, eprek, gyümölcsfák és mindenféle bogyós gyümölcs esetében vált be. Wolff javaslata: egy évben egyszer 10-15 dkg/m2 körüli mennyiséget a talajba dolgozzunk be, illetve szórjunk a komposztba.

A bazaltliszt (bazaltpor) hatása

A bazaltliszt magas szilíciumtartalma a növényekben és levelekben szilícium dúsulást hoz létre a felhám sejtekben. Ez megnehezíti a betegséget okozó kártevők pl. a gombák és más kórokozók behatolását, ezáltal a növény ellenállóbb lesz a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. (Itt jegyzem meg, hogy az alginites kísérletek során Szabó Vid, Földi István és más kutatók is tapasztalták, Kapros Judit pedig többéves kísérlettel is bizonyította, hogy az alginites kezelésű földben termelt növényeket a kártevők elkerülték, illetve a kezeletlen kontrollhoz képest a kórokozás jelentősen kisebb volt. Ezt az empirikus tapasztalatot azzal értelmezhetjük, hogy az alginitből- melynek szervetlen anyaga bazalt eredetű – a szilícium beépül a növények sejtjeibe, erősítve, megszilárdítva, keményítve a növényt, amelyet a kórokozók elkerülnek, egy könnyebben „fogyasztható”, puhább növényt keresve.)

A bazaltlisztet a földigiliszták és baktériumok szerves hulladékokkal együtt humusszá dolgozzák fel. A bazaltpornak jelentős vízmegkötő, nyomelem – valamint mikroelempótló képessége, hosszú ideig fejti ki hatását, nem okoz időszakos, illetve korai túladagolást, hanem ásványi elemeit a talajban a növények szükségletüknek megfelelően vehetik fel.

Fontos, lehetőleg minél finomabb bazaltport használjuk fel, mert így a bazalt alkotóelemei, tápanyagai nagyobb felületen érintkeznek a talajjal, a talajlakók jobban fel tudják dolgozni. Példaként megemlíthetjük, hogy egy dm” nagyságú utcai bazalt „macskakő”, ha a talajba kerül, akár még ezer év múlva is csak az ekét, vagy a kapát csorbítja ki, de ha kb. 0,05 mm-es szemcsékre őröljük – ilyen az urai bazaltliszt átlagos szemcsemérete -, az egy db macskakőből kb. 8 milliárd szemcse lesz, melynek felülete 40 ezerszeresére nő, így már kiválóbb talajjavító anyag.

A bazalttörmelék, bazaltliszt, kőpor használata

A durvább szemű bazalttörmeléket talajborításra használhatjuk, így megóvva a talajt a kiszáradástól és az eróziótól, egyben javítva a talajéletet.

Bazalttörmeléket használnak a talaj felmelegítésére is. A fekete, vagy kékesfekete bazalt elnyeli a napsugarakat, így a talaj alatta 6-8 °C-kal jobban felmelegszik és e hőtartalékot az esti és éjszakai órákban a növényeknek adja le. Kötött talajok esetén a talaj felső rétegét szellőzőbbé teszi, javítva porozitását, a talaj lélegzését.

A bazaltgranulátumot (átszitált bazalttörmelék , a szemcsék azonos szemcseméretűek) az alábbi területeken használják fel.

Talajjavítás: szántóföldön/ kertészetben/szőlőtelepítésnél, a talajtípustól függően 0,25-0,5 kg/m2 (2,5-5 t/ha) dózisban a talajba bedolgozva. Fenntartó kiegészítő javításként 0,1-0,15 kg/m2 (1-1,5 t/ha) dózisban a termesztési időben. A bazaltliszt mindenekelőtt a burgonya, eper, gyümölcsfák és mindenfajta bogyós gyümölcs esetében vált be.

Starterként az ültetőgödörbe az alábbi összetételű keveréket javasoljuk: 40 kg bazaltliszt, 80 kg alginit, 240 l tőzeg, vagy komposzt keverékéből ültetőgödrönként 1-2 kg-ot. Takarásként szintén bazalttörmeléket javasolunk.

Gyep és pázsit telepítésnél és gondozásnál vízáteresztő szint kialakítása, valamint a tápanyagtartalom és vízmegtartó képességből adódó gyors és Erőteljes gyökérképződés céljából a talaj minőségétől függően 2-5 cm vastag bazalttörmelék, granulátum bedolgozását javasoljuk. A vetés előtt 0,25 kg/m2 (2,5 t/ha) bazalttörmeléket kell beszántani. A kialakult gyepre ( ne vágjuk túlságosan rövidre) ősszel és tavasszal négyzetméterenként 10 dkg finom bazalt őrleményt kiszórva, egyenletes, erős fűfelületet és jó tápanyag ellátottságot érhetünk el.

Istállótrágya javítás. A porrá őrölt bazaltlávaport naponta 1-2 alkalommal 0,1 kg/m2 dózisban a nagy testű háziállatok istállóiban szórjuk fel az alomra, illetve trágyakihordáskor a trágya alá (trágyaköbméterenként 40 kg-ot). Így megjavíthatjuk úgy az istálló klímáját, mint a szerves trágya összetételét.

A komposztba köbméterenként 20 kg bazalttörmeléket javasolunk. Ezáltal javítjuk ásványi anyag tartalmát, elősegítjük a komposztálódás folyamatát, jobb minőségű lesz a komposztunk.

Annak ellenére, hogy a bazaltliszt talajtermékenyítő hatása közismert, és hogy hazánk gazdag bazalthegyekben ( Balaton-felvidék, Somló, Ság, Nógrádi hegység), mégis az utóbbi időkig bazaltliszthez valaki csak úgy juthatott hozzá, ha elment egy felhagyott bazalt bányába, és szitált magának a törmelékből. ( kis kiszerelésben egy ideig forgalmazta a Mikloid Kft. is, amely erre a termékre megkapta a Biokultúra Egyesülettől a „biogazdálkodáshoz ajánlott” minősítést. )

Ezt a problémát oldotta meg az uzsai Basalt-Ker Kft., amely a közelmúltban elvégzett technológiai korszerűsítéssel megoldotta a bazaltbányában szálló bazaltpor összegyűjtését. Ez az ipari hasznosítás mellett a mezőgazdaságban, elsősorban a biogazdálkodásban kiválóan hasznosítható.

Az uzsai többször tört bazaltpor szemcsemérete 0,09 mm alatti, nedvességtartalma 1 %, hézagtartalma 42 %, térfogatsúlya 2,8 g/cm+. Az uzsai kőbánya bazaltjának kémiai összetétele, ( több elemzés középértéke – Jugovics Lajos közlése nyomán) az alábbi:

Az elemzések alátámasztják a bazalt kitűnő káliumszolgáltató képességét. A kálium ( kb. 1,7 % )

a talajba kerülve lassan feltáródva egyenletes jó utánpótlást biztosít. A kálium mellett figyelemre méltó a kalcium-, magnézium-, és foszfortartalom is.

Összefoglalva: A talaj megdolgozása, a trágyázóanyag megfelelő kiválasztása, a komposztálás helyes módszere és a növénytenyésztési anyagok kíméletes használata elengedhetetlen feltétel az egészséges kerti talaj számára. Aki egészséges talajjal, illetve földdel rendelkezik, annak egészséges növényei vannak és ízletes gyümölcsei.

Így a kerttulajdonos családjának a lehető legnagyobb szolgálatot teszi, és ezenfelül azzal az elégtétellel is büszkélkedhet, hogy kertjében hatásosan járult hozzá a környezetvédelemhez. Ehhez kiváló és hatásos anyag az uzsai bazaltliszt.

Dr. Solti Gábor
geológus

Forrás: Biokultúra újság 1995. július-augusztusi száma.