A zöldségfélék nemesítése, új fajták előállítása igen nagy léptékben halad előre. A termesztésben fontos, hogy államilag elismert, nemesített fajtákat termesszünk. Sok állami fenntartásban nem részesített régi fajta tájfajta és helyi típusú zöldség van, amelyek a létüket a „házi magfogásnak” köszönhetik. Ez a „házi nemesítés” sok tekintetben hozzájárul a sokféleség kialakulásához, fenntartásághoz. Az intézményes nemesítés is sokszor merít ebből a tárházból.A zöldségfélék nemesítése, új fajták előállítása igen nagy léptékben halad előre. A termesztésben fontos, hogy államilag elismert, nemesített fajtákat termesszünk. Sok állami fenntartásban nem részesített régi fajta tájfajta és helyi típusú zöldség van, amelyek a létüket a „házi magfogásnak” köszönhetik. Ez a „házi nemesítés” sok tekintetben hozzájárul a sokféleség kialakulásához, fenntartásághoz. Az intézményes nemesítés is sokszor merít ebből a tárházból.
A magtermesztés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az eredeti növény nem hibrid-e, ezekből ugyanis nem tanácsos magot fogni, az utódok vissza üthetnek az eredeti ősökre.
A magot szolgáltató növényt java termő korában válasszuk ki, a legszebb legyen, tartsuk folyamatos megfigyelés alatt. Csak egészséges növényről szedjünk magot, mivel sok betegség a vetőmagon is átvihető a következő évre. Az öntermékeny fajok (paradicsom, borsó, bab, saláta) magjától várhatunk csak az előző évvel azonos növényeket. Az idegen termékenyülő, (ön és idegen termékenyülő) zöldségfélék, pl: paprika, gyökérzöldségek, hagymafélék, kabakosok, stb. csak elkülönítetten adnak fajtaazonos magot, ezért a saját fajukhoz tatozó más fajtáktól elkülönítetten kell termelni. Ha ez nem lehetséges, a virágzás kezdete előtt valamilyen – rovartól védő- hálóval kell beborítani a növényt.
A megszedett magot légszárazra kell szárítani, legjobb a napon kiteríteni. Ha szükséges, megtisztítjuk szeleléssel, vagy válogatással, és utána tároljuk.
Négy dolgot feltétlenül írjunk rá a tároló edényre:
- növényfaj,
- fajta
- évjárat,
- származási hely.
A száraz mag legtovább légmentesen záró üvegben, vagy más zárható edényben tárolható, mert itt védett a környezet páratartalmának ingadozásától.
Következő évben a vetés előtt fontos a mag előkészítése, a próbacsíráztatás. Egy kis tálkában nedves itatós papírra helyezzük a magvakat 50-100 darabot, és a csírázási hőmérsékletűnek megfelelő helyen tartjuk őket. A nagyobb magvakat nedves homokban is csíráztathatjuk. Az eredményes csírázáshoz megfelelő hőmérséklet, és nedvesség mellett levegő is szükséges, ezért ne öntözzük túl. A csírázási százalék megállapítása után döntsünk, hogy a magot érdemes-e elvetni, és milyen sűrűségre van szükség. 50-70 % esetén már nem érdemes elvetni a magot.
Dacziné