Beköszöntött az újév. Az időjárás enyhe, fagymentes. Folytathatjuk a kerti munkát, az elmaradt ásással, és el lehet kezdeni a gyümölcsfák metszését.
Ilyenkor főleg a ritkító metszés végezhető el. Elsősorban az idősebb gyümölcsfák ritkítását végezzük , nagyobb méretű koronából a sűrítő elágazásokat koronarészeket kell eltávolítani.
Évzáró vacsora a Békési Nyugdíjasházban.
Pihen a kert, a természet. Most kezdődik az igazi nyugalom. A fák és a cserjék ettől függetlenül nem dísztelenek, ágaikat zúzmara díszíti.
Az időjárás eddig még nem kapatott el minket, de ha bejön a havazás, védjük az örökzöld cserjéket, bokrokat egy lécekből barkácsolt rácsszerkezettel, amelyre fenyőgallyakat, vagy jutavásznat feszítünk, és rögzítjük. Ez nem csak a fagyoktól, hanem a szelektől is védi a növényeket. Az oszlopos tujákat, borókákat zsinórral lazán kössük össze. A lomb és tűlevelűeket nagy hóesések után rázzuk le, hogy elkerüljük az ágak letörését.
Kajamustra a békéscsabai Szent István Egyetemen
Enyhe meleggel és szárazsággal köszöntött be a november. Jó idő van a betakarításra, az őszi vetésekre, veteményezésekre. Kedvező az idő a fák cserjék ültetésére is.
A korszerű táplálkozásban egyre jelentősebb szerepet tölt be a gyümölcs. A bogyós gyümölcsöknek kiemelkedő szerepük van a magas vitamin- és ásványi anyag tartalmuknak köszönhetően a táplálkozásunkban. Aránylag sok élelmi rostot tartalmaznak, melyek serkentik a bélrendszer működését. Kisebb termetűek, gyorsan termőre fordulnak, változatos megjelenésű és érési idejű növények, így kis kertekben is helye van a termesztésüknek.
„A kőliszt és a piszok a paraszt ravaszsága” olvasható egy 1897-ből származó újságcikkben. De nem csak a parasztok, hanem a szerzetesek „ravaszsága „ is volt a kőzetlisztekkel történő talajjavítás. A híres eiffeli vulkáni területen évszázadokkal ezelőtt egy Maria Laachi-i páter fedezte fel a bazalt termékenységnövelő hatását a láva előfordulások környékén. (A bazalt a lávából keletkezett, bázisos kémhatású vulkáni kőzet.) A megfigyelést hasznosítva jó termést ért el a bazaltláva homok trágyázása révén.
A Debreceni Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetben 1986-ban több kutatóintézettel, mezőgazdasági nagyüzemekkel és magántermelőkkel együtt kezdtük meg a riolittufa mezőgazdasági alkalmazásának tenyészedényes, kisparcellás és üzemi kísérleteit.
A kísérletek igazolták a riolittufa-őrlemény a talaj fizikai és kémiai tulajdonságának javítására, továbbá a terméshozam és a termésminőség növelésére irányuló kedvező hatását.