Kedves gyerekek!
Ez a hónap a harmadik és egyben az utolsó tavaszi hónap. Legszebb hónap a tavaszból. Minden szépen fejlődik, a levegő a virágzó fák csodálatos illatával van tele, a madarak gyönyörűen énekelnek, fészket raknak. Megérkeztek újabb kis vendégeink a fecskék is.
A füsti fecske
Ez a kis madár- hasonlóan a gólyához- szintén hosszú vándorutat tesz meg, amíg elérkezik Magyarországba, kedves szép hazánkba.
A legelső, amiről felismeritek a villás farka és fekete-fehér tollkabátkája. Csak a torkán és a homlokán visel vörösbarna tollacskát. Nagyon gyorsan, cikázva repül és a levegőben kapja el a szúnyogokat, legyeket.
Csésze alakú fészkeiket apró sárgolyók összeragasztásával építik, ebbe rakják tojásaikat. Általában 4.-6 fióka kel ki 15 napi kotlás után, és körülbelül 3 hét alatt nőnek meg. Fészkeiket szívesen építik gerendák, hidak alá, régen az eresz alá, nyitott teraszokra. Rovarokkal, szúnyogokkal táplálkoznak, szívesen üldögélnek drótvezetékeken, tetőkön.
( A kép forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület )
A fecskékről is szólnak mondókák, bizonyára ismeritek a következőt:
„Fecskét látok, szeplőt hányok,
Selymet gombolyítok.”
Földi giliszta
Mindenki látott már gilisztát. Teste szelvényekből áll., 9lyan, mintha kis gyűrűk lennének, ezért is nevezik még gyűrűsféregnek is.
A giliszta egyik segítőnk a kertben. Föld alatti mozgásával, ürülékével lazítja, porhanyítja a talajt. A föld alatt él és csak eső után jön a felszínre.
Gyermekláncfű / pongyola pitypang/
Ezt a kedves, sárga virágot biztosan jól ismeritek és szedtetek már csokrot belőle Édesanyátoknak, vagy készítettetek belőle magatoknak koszorút, nyakláncot.
Ez a virág közel egymáshoz szeret lenni, mezőkön, árokpartokon nyílik tömegével. Ha letépitek fehér tejnedvet enged a hajtása. Sárga virága olyan, mint a sapkabojt.
Gyógyításra is használják, teát, szörpöt, salátát is lehet készíteni belőle.
Május havi kalendárium
1. – Fülöp napja. Ekkor állítják a májusfát. A májusfa a tavasz, a természet ujjá születésének jelképe. Éjszaka a legények szalagokkal, virágokkal díszített zöld fát állítottak a lányok házai elé. Ezen a napon volt a majális, amikor ettek-ittak, és versenyjátékokon mérkőztek meg.
2. – Zsigmond napja: ezen a napon kell vetni az uborkát, mert akkor biztosan jó lesz a termés.
4. – Flórián napja: Szent Flórián a tűzoltók, pékek, kovácsok, kéményseprők védőszentje. Ezen a napon csak férfi rakhat tüzet, de csak délelőtt.
6. – Babevő János napja: Ezen a napon kell vetni a babot, lencsét, mert már nem fagy ki.
12. – Pongrác napja: a fagyosszentek első napja. Ezen a napon a meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagyhat is, ami tönkreteszi a veteményt, gyümölcsöket.
13. – Szervác napja: A fagyosszentek második napja.
14. – Bonifác napja: A fagyosszentek harmadik napja. A fagyosszentek idején tilos kapálni.
21. – Konstantin napja: ezen a napon lehet vetni a tököt.
25. – Orbán napja: a fagyosszentek közé tartozik. A szőlészek, kádárok, kocsmárosok védőszentje. Ilyenkor lefagyhat a szőlő.
28. – Emil napja: ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni. A kenderből vászont, ruhát is készítettek, de főleg zsákot, kötelet, spárgát.
31. – Petronella napja: ha ezen a napon bőven virágzik a mák bőven lesz szalonna és zsír. Ha ezen a napon csöpög a szalonna, hamar lesz eső.
Pünkösd
Csúszó ünnep, mert a Húsvét utáni 50. napon tartják. Ehhez az ünnephez is számos népszokás kapcsolódik.
Pünkösdi király választás: Ügyességi játékok és lóversenyek nyertese lett a Pünkösdi király. Megbízatása egy évre szólt, ami különféle kedvezményekkel is járt. Pl. meghívták lakodalmakba, mulatságokba.
Pünkösdi királyné járás: A lányok termékenység varázsló ünnepi köszöntője. Csoportosan házról-házra járnak, énekelnek, jókívánságokat mondanak, adományokat gyűjtenek. A legkisebb, legszebb a pünkösdi királyné.
Ezen a napon ajándékozták meg a pásztorokat. Termés és időjárás-jóslás is kapcsolódott hozzá. Pl. Pünkösdi eső ritkán hoz jót.