Ismét vége egy évnek. Az időjárás egy kissé megtréfált bennünket, bőséges őszi esőt zúdított ránk, remélem, az áttelelő és a jövő évben vetett növényeink tudnak belőle hasznosítani.
Az ősz folyamán kertünkben összegyűjthettük a komposztálható anyagokat:lehullott lomb, fagallyak, egyéb kerti hulladék, ezen kívül a konyhai hulladék, levágott fű, fűrészpor, fakéreg, baromfi-sertés-marha trágyák, korhadó anyagok.
A nyersanyagok összeállításánál a legfontosabb tényező a C/N arány, mert a komposztálás során a mikroorganizmusok helyes tápanyagellátásával a veszteséget (elsősorban a N veszteséget) minimalizálni tudjuk. A legjobb a 25:1= C/N arány.
Legegyszerűbb alapszabály, hogy minél öregebb, barnább, fásabb egy anyag, annál több szenet, minél frissebb, lédúsabb és zöldebb, annál több nitrogént tartalmaz.
A komposztálás során a megfelelő mennyiségű tápanyag mellett megfelelő mennyiségű vizet is biztosítanunk kell. Abban az esetben, ha vízhiány lép fel, a mikroorganizmusok szaporodása megáll, ha túl magas a víztartalom oxigénhiányt teremt, és rendkívül kedvezőtlen rothadási folyamatok lépnek fel. Az oxigén biztosítása rendkívül fontos, mivel a komposztálási folyamatokban aerob mikro-organizmusok vesznek részt, működésükhöz jelentős mennyiségű oxigénre van szükség.
A mikroorganizmusokon kívül számtalan élőlény járul hozzá a komposzt alapanyagának aprításához, keveréséhez. Ilyen hasznos élőlények a következők:
A komposzt érésének beindulásakor hő keletkezik, ez fontos azért, mert a különböző szerves hulladékok fertőző mikrobákat tartalmazhatnak és ezek a hőtől elpusztulnak.
A kerti hulladékok komposztálása nem igényel különösebb technikai eszközöket, egyetlen gép van, amit célszerű használni, egy komposztaprító gép.
A komposztot a jobb érés érdekében célszerű átforgatni 4-6 hetente,ilyenkor a kialakult rétegek összekeverednek, átlevegőznek, ez meggyorsítja az érést.
A komposztprizma lehet siló formájú, de lehet komposztáló ládákat, tartályokat használni, számtalan formája ismert, házilag is könnyen elkészíthetők.
Komposztáló láda vásárláskor, illetve saját készítés esetén a következőkre kell figyelni:
- a levegőzés oldalról is biztosított legyen,
- alulról perforált legyen, vagy a siló aljára laza anyagot, pl. összevágott rőzsét kell tenni.
- megfelelő méretű legyen.
A silók előnyei:
- kicsi helyigény,
- a silók környéke könnyen rendben tartható.
Hátránya:
- nagyon praktikusak, így könnyen elfelejtjük az anyagot átforgatni,
- átforgatáshoz az egyik oldalát el kell távolítani.
Az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot adni a komposzthoz, a nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, ha kell nedvesítsük, ha túl nedves száraz anyaggal keverjük össze. Átforgatás során az összerakáskor a kialakított rétegeket össze kell keverni, lazán levegősen.
A végtermék földszerű lesz, átrostálás után a kertben lehet tápanyag utánpótlásra használni.
Irodalom: Alexa-Dér: A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai.
Dacziné