A biokert, mint minden más kert: gyümölcsfák, zöldségfélék és dísznövények együttese, de a felületes, illetve avatatlan szemlélőnek elsősorban a szisztematikus rendezetlenség tűnik fel. Egyetlen kultúrnövényt sem termelnek magában egy ágyban, és alig látható csupaszra gereblyézett talajfelület. A virágok a zöldségek között virítanak, az egyes ágyásokat sem választják el kínos pedantériával egymástól, s a nagyobb kertekben virágzó rét vagy vízinövényekkel betelepített tavacska is helyet kaphat.
Mint minden más kertben, itt is vannak épületek, építmények, de ezek természetes építőanyagból, fából vagy kőből építettek.
A növényekkel,gazdagon fedett kert, ahol egyszerre gyümölcs, zöldség és dísznövény is terem, számos élőlénynek nyújt biztos életteret.
Aki tiszteletben tartja a természet egyensúlyát, azzal szemben a természet is „hálás” lesz. Ilyen környezetben a kártevők természetes ellenségei is jól fejlődnek, szaporodhatnak, így a kártevők túlzott elszaporodását megakadályozzák. Mivel a gazdag talajélet fenntartására a biokertész különös gondot fordít, a talaj egyre termékenyebb lesz. A nagy tápanyag felhasználás miatt a kiskertekben a komposztálás rendkívül fontos. Elengedhetetlen a komposztkészítés. Alakítsunk ki akkora komposztprizmát, amely képes kielégíteni a biokert komposztigényét. Ha a kertben erre a célra nem lenne elegendő hely, próbálkozzunk felületi komposztálással.
Az ápolási munkákat is a természettől kell ellesnünk, s arra kell törekedni, hogy a kert élővilága lehetőleg az egész vegetáció alatt egyensúlyban legyen.
A kertbarátnak ezeken túl abból is jelentős haszna származik, hogy kikapcsolódik, nyugalmat talál, s új erőre kap a mindennapi munka elvégzéséhez. Egyre inkább megtanulja csodálni a természet szépségét. Büszkén gyönyörködhet a pompás nyári virágokban, felfedezve a körülöttük zsongó-nyüzsgő rovarok sokaságát.
A biokertész a méheket, rovarokat igyekszik megóvni, megtartani. A vegyszerek használata a serény, szorgos kis segítségekre nézve végzetes lehet. Igaz, hogy már egész sor vegyszer létezik, amelyek csak egy-egy kártevőfajt veszélyeztetnek, pusztítanak, de aligha kerülhető el, hogy más élőlények is károsodjanak általuk.
Ha a biokertész abból indul ki, hogy a kártevők inkább csak a legyengült, beteg növényeket támadják meg, akkor ez a felismerés az ellenük való védekezés, illetve kártételük megelőzésének kulcsa. Az egyoldalú műtrágyázással túlzott növekedésre serkentett növények ellenálló képessége csökken, a így a kártevőknek, kórokozóknak gyorsabban áldozatul esnek.
A biokertben minden szerves hulladék visszakerül a természet anyagkörforgalmába, innen semmilyen szerves anyagot se szabad elszállítani. Az ágak, a hajtások, a kemény évelőszárak felaprítva, lazább szerkezetű szerves hulladékokhoz, például fűkaszálékhoz kevreve értékes humusszá érlelődnek. Egy biokertben nem terjenghet a szerves hulladékok elégetéséből származó orrfacsaró füst.
A biokertészek más vonatkozásban is legyenek tekintettel környezetükre! Kerüljük a szükségtelen zajt! Ezzel nem csak szomszédaink nyugalmát őrizzük meg; azokat az állatokat sem üldözzük el, amelyek épp a lárma miatt kerülik a városi kerteket. A környezetkímélő biokertben nyugodt, békés élet lüktet.
Forrás:Armin Lutz: Hogyan lehetek biokertész? Biofüzetek 26.
A biokert, mint minden más kert: gyümölcsfák, zöldségfélék és dísznövények együttese, de a felületes, illetve avatatlan szemlélőnek elsősorban a szisztematikus rendezetlenség tűnik fel. Egyetlen kultúrnövényt sem termelnek magában egy ágyban, és alig látható csupaszra gereblyézett talajfelület. A virágok a zöldségek között virítanak, az egyes ágyásokat sem választják el kínos pedantériával egymástól, s a nagyobb kertekben virágzó rét vagy vízinövényekkel betelepített tavacska is helyet kaphat.