
A biokertész számára a jól készített és kezelt komposzt a legfontosabb. A biokertben azonban a komposztálás mellett más talajjavító célú munkát is kell végeznünk. Ilyen például a trágyázás.

A biokertész számára a jól készített és kezelt komposzt a legfontosabb. A biokertben azonban a komposztálás mellett más talajjavító célú munkát is kell végeznünk. Ilyen például a trágyázás.

Az előadás témái:

Mint általában egy új kert kialakításakor, most is készítsünk felmérést. A kert épületeit adottnak kell tekintenünk. Ennek ellenére vizsgáljuk meg, hogy egyes helyeken nem veszélyeztetik-e durván a biológiai
egyensúlyt! Hogy miben áll ez tulajdonképpen?
Mivel a vadnövények nagy része csak egy bizonyos talajtípust és társulást kedvel, jelenlétükből, vagy éppen hiányukból is következtethetünk a kert talajának jellemzőire, pillanatnyi állapotára.
Kertünk talajának kiismerése nagyon fontos feladat. Emiatt a biokertésznek tisztában kell lennie a talaj állapotával. Tehát vizsgáljunk meg egy marék földet! Nyomjuk össze, s a színéről, szerkezetéről már ekkor sokat megtudhatunk.
A kert megtervezése és kivitelezése mindig sok munkát és izzadtságot jelent. A hagyományos gyakorlatban általános jelenség, hogy a fákat kidöntik, a cserjéket kiírtják, a gyepet feltörik, s miután csak a csupasz föld maradt, látnak hozzá az új kialakításához.
A döntés, – hogy biokertész leszek – alapos megfontolást követel. A biokertészkedés feltételezi a természetben előforduló, ható összefüggések ismeretét. Nem elég, ha csak az egyes eljárásokat ismerjük, a hatásukat is fel kell mérnünk. Az a kiskerttulajdonos, aki a vegyszerek használatával egyik napról a másikra felhagy anélkül, hogy a természetben lezajló folyamatok összefüggéseire tekintettel lenne, dicséretes szándéka ellenére csalódni fog. Kultúránként a kártevők egész sora fog elszaporodni, s a kórokozók tömegesen lépnek majd fel.