A biokert, mint minden más kert: gyümölcsfák, zöldségfélék és dísznövények együttese, de a felületes, illetve avatatlan szemlélőnek elsősorban a szisztematikus rendezetlenség tűnik fel. Egyetlen kultúrnövényt sem termelnek magában egy ágyban, és alig látható csupaszra gereblyézett talajfelület. A virágok a zöldségek között virítanak, az egyes ágyásokat sem választják el kínos pedantériával egymástól, s a nagyobb kertekben virágzó rét vagy vízinövényekkel betelepített tavacska is helyet kaphat.
Kategóriák
A Földön szigorú természeti törvények érvényesülnek. Az élőlények változatos faj-és fajtasokasága a tápláléklánc egy-egy tagjaként szoros egymásrautaltságban él. Az élet állandóan ismétlődő folyamat: születés, fejlődés, pusztulás; mindig megújuló körforgás. A természet törvényei kérlelhetetlenül kemények. Csak az erősnek van esélye a túlélésre, a gyengék és betegek elpusztulnak. Kialakul a társulásban szereplő élőlények növekedési és szaporodási feltételeinek megfelelő természetes egyensúly. Gyakran előfordul, hogy ez az állapot felborul, s ilyenkor a természet az új körülményeknek megfelelő egyensúlyhelyzet megteremtésére törekszik.
Pásztor János előadása a Békési Jakab-napi vásáron.
Az ember ősidők óta tudja, hogy a gyűjtött, vagy termesztett gyümölcsök közül azok alkalmasak aszalásra, melyek édesek, kevéssé levesek, rostos, vagy lisztes állományúak. Az ízes, de eléggé rostos állományú szilva, vagy meggy viaszos rétegét mesterségesen is megszüntethetjük, pl. fonnyasztással, vagy lúgos vízben való mosással. Az aszalás során a cukor, a sav, a rost, és a pektin mennyisége koncentrálódik, vagyis az ízes gyümölcsök aszalványa ízkoncentrátummá válik. Gyengébb nyári gyümölcsökből aszalással értékesebb termékek állíthatók elő.
„A kőliszt és a piszok a paraszt ravaszsága” olvasható egy 1897-ből származó újságcikkben. De nem csak a parasztok, hanem a szerzetesek „ravaszsága „ is volt a kőzetlisztekkel történő talajjavítás. A híres eiffeli vulkáni területen évszázadokkal ezelőtt egy Maria Laachi-i páter fedezte fel a bazalt termékenységnövelő hatását a láva előfordulások környékén. (A bazalt a lávából keletkezett, bázisos kémhatású vulkáni kőzet.) A megfigyelést hasznosítva jó termést ért el a bazaltláva homok trágyázása révén.
A Debreceni Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetben 1986-ban több kutatóintézettel, mezőgazdasági nagyüzemekkel és magántermelőkkel együtt kezdtük meg a riolittufa mezőgazdasági alkalmazásának tenyészedényes, kisparcellás és üzemi kísérleteit.
A múlt század közepén Békésen a Békési Gyümölcstermesztők Egyesülete aszalót építtetett, hogy megkedveltesse, és megmutassa a termelőknek , hogy mint aszalvány a terméküket jobban tudják értékesíteni. Sajnos ennek az aszalónak ma már nyoma sincs.